Regisztráció > Fogalomtár

A hírnév fogalma



Az adott természetes vagy jogi személyről mások által hozzáférhető azon tényállítások, adatok összessége, mely adatok, tények alkalmasak arra, hogy a személyt értékeljük, a személyével kapcsolatban értékítéleteket fejezzünk ki. A hírnév – jóhírnév megsértését a jog szankcionálja, így például ha valaki más személyre vonatkozó valótlan tényt állít, híresztel, való tényt hamis színben tüntet fel. A jóhírnév megsértése tehát akkor valósul meg, ha valaki más személyre tesz sértő megjegyzést, ez a megjegyzés tényállítást tartalmaz, és valótlant állít, híresztel, vagy a valóságot hamis színben tünteti fel.





A jóhírnév megsértésének fajtái



Más személyre sértő közlés, tényállítás



A közlés magában foglalja a gondolat kifejtésének minden alkalmas módját, így szóban, írásban, rajzban, szoborban; fényképen, cselekvésen keresztül fejezi ki a gondolatot. A jóhírnév sérelmét csak tényközlések valósíthatják meg, értékítéletek nem. Az értékítéletek csak akkor lehetnek jóhírnevet sértők, ha legalább burkoltan tényállítást tartalmaznak. Ha ez nem állapítható meg, úgy felmerülhet a becsületsértés, a becsület védelme illetve az emberi méltóság megsértése, az emberi méltóság védelme.



becsületet sért: „Orgyilkos vagy, mert piros szoknyát hordasz.”



méltóságot sért: „Te egy állat vagy.”



jó hírnevet sért: „Azért mondok fel neked, mert trehány, munkakerülő vagy, és nem értesz a munkádhoz.”



A jó hírnévhez való jog



A hírnév egy személy társadalmi értékelésére szolgáló tényállítások összessége. Minden személynek elemi érdeke és alapvető joga, hogy az ő társadalmi értékelése pozitív legyen, azaz hogy jó hírneve legyen és hogy azt senki ne sértse meg, ne rontsa le. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel . Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók esetén a hírnévrontás (hitelrontás) a személyi érdeksérelmen túlmenően jelentős gazdasági-vagyoni hátrányt (kárt) is okozhat, de ez magánszemélyek esetén is előfordulhat. 

forrás: Magyarorsszág.hu





A jó hírnév és a sajtó



Különösen súlyos, épp ezért külön is szabályozott eset az, ha a hírnévrontás széles nyilvánosság előtt történik. Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlant tényt közöl vagy híresztel, illetőleg valós tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények (helyreigazítás). A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni . Az ún. sajtó-helyreigazítás tehát az általános személyiségvédelmi eszközök mellett egy sajátos személyiségvédelmi eszköz a jóhírnév helyreállítására, ha azt a sajtó útján sértették meg. Ha a helyreigazítási igénynek a jogsértő önként nem tesz eleget, akkor az igényt perben lehet érvényesíteni (sajtóper).

forrás: Magyarorsszág.hu











adathalászat



A szó angol nyelvű megfelelője, a „phishing” a horgászás, halászás (fishing) szóból jött létre az „f” betű „ph”-ra cserélésével. Bűncselekmény, amely a felhasználó személyes adatainak jogosulatlan megszerzésére irányul. Leggyakoribb változatában az elkövető valamelyik szolgáltató (banki, elektronikus fizetési szolgáltató stb.) nevében megtévesztő elektronikus levelet küld, amelyben adategyeztetésre hívja fel a felhasználót, hamis honlapra irányítva őt. Az elkövető által készített hamis honlap megjelenésében megegyezik az eredetivel, és alkalmas arra, hogy a felhasználó adatait jogosulatlanul megszerezze.

adatvédelmi nyilatkozat



Törvény kötelezi a szolgáltatót arra, hogy a fogyasztó akár az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás igénybe vétele előtt, akár a vásárlás folyamán bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely előre meghatározott adatkezelési célok alapján milyen adatfajtákat kezel. A szolgáltatók e kötelezettségüknek általában „Adatvédelmi nyilatkozat” (angol nyelvű honlapokon „Privacy Policy”) vagy „Adatkezelési nyilatkozat” elnevezésű menüpont alatt tesznek eleget.

ADSL



Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line = aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) olyan technológia, amellyel a hagyományos (analóg) telefonvonal nagysebességű adatátvitelre (jellemzően internetezésre) alkalmas digitális vonallá alakítható.

adware



Olyan szoftver, amelyet egy másik alkalmazáshoz tapadva telepítünk számítógépünkre, és amely arra szolgál, hogy időről időre hirdetésekkel bombázza a felhasználót. Egy részük előre meghatározott hirdetéseket jelenít meg, más részük a háttérben figyeli, hogy milyen tartalmakat keres a felhasználó az interneten, és célzott reklámokat szolgáltat.

ajánlat



Szerződés létrehozására irányuló, egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat. Az, hogy az adott nyilatkozat ajánlatnak minősül-e vagy sem, a konkrét eset valamennyi körülményének mérlegelésével lehet csak megállapítani. Az elektronikus kereskedelmi törvény fontos rendelkezésre, hogy amennyiben a szolgáltató nem biztosít az igénybe vevő részére az adatbevételi hibák azonosítására és kijavítására megfelelő eszközt, a fogyasztó nyilatkozata nem minősül ajánlatnak.

általános szerződési feltételek



E jogintézménnyel kapcsolatos alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A Ptk. szerint általános szerződési feltételnek (ÁSZF) minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Javasolt, hogy az online szerződéskötést megelőzően minden alkalommal olvassuk el az ÁSZF-et, amelyet gyakran az „Üzletszabályzat” menüpont alatt találhatunk meg.

alternatív vitarendezési eljárások (ADR)



A fogalom magában fogalja mindazon konfliktus megoldási formákat, amelyek nem rendes bírósági ítélettel zárulnak. Számos formája létezik, amelyekben közös, hogy a vitázó felektől független semleges fórum megkísérli a vita rendezését konszenzus létrehozásával, vagy a vita eldöntésével. Az ADR körébe sorolható a mediáció, a választottbíráskodás, a döntőbíráskodás, és még számos formalizált vagy kevésbé formalizált eljárás.

B2B ügyletek



A Business-to-Business, azaz vállalatok között, elektronikus úton megvalósuló gazdasági kapcsolatok összességét jelöli a kifejezés. Gyakran elektronikus piacterek szolgálnak helyszínéül, ahol a versenytársak egymás mellett, a szolgáltatásokat és az árakat gyorsan összehasonlítható módon vannak jelen, lehetővé téve a vállalati beszerzések hatékony lebonyolítását.

B2C ügyletek



A vállalatok és a fogyasztók között (Business-to-Consumer) megvalósuló elektronikus kereskedelem.

banner



Az interneten megjelenő hirdetések leggyakrabban használt változata, szalaghirdetés. Különböző méretekben megjelenő, álló vagy mozgó hirdetést tartalmazó felület a képernyőn.

böngésző



A böngésző (webböngésző, browser) olyan program, amellyel az interneten fellelhető tartalmakat, a leggyakrabban weblapokat lehet megtekinteni. A legszélesebb körben használt böngészők: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera, Mozilla, Netscape.

browser



ld. böngésző

caching

A “caching” mint szolgáltatás az információk automatikus, közbenső és időleges tárolását jelenti abból a célból, hogy a címzett részére az adatátvitel hatékonyabb, gyorsabb legyen.

checkbox



Magyarul jelölőnégyzet. Két állapotú, igen/nem információ bevitelére alkalmas grafikus elem, amelybe kattintva leggyakrabban pipát vagy ikszet tudunk elhelyezni.

click



Magyarul kattintást (az informatikában tipikusan egérkattintást) jelent. Használatos a magyar nyelvben az ebből a szóból képzett, nem túl szép „klikkelés” kifejezés is.

cookie



Olyan kisméretű információcsomagok, szöveges fájlok, amelyek egyes weblapok látogatásakor kerülnek − gyakran észrevétlenül − számítógépünk merevlemezére. Olyan információkat tartalmaz a felhasználóról, mint például egy azonosító szám, jelszó, vagy hogy milyen vásárlásokat bonyolított le valamely webhelyen, illetve hányszor látogatta meg az adott helyet. A felhasználó eldöntheti, hogy részben, teljesen, vagy egyáltalán nem engedélyezi azok számítógépre mentését.

csomagküldő kereskedelem



A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény meghatározásában „az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz vagy reklámban hívja fel a figyelmet az árura, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.”

domain név



A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa domainregisztrációs szabályzata értelmében „Alfanumerikus karakterekből álló műszaki azonosító, amelyet elsősorban a könnyebb megjegyezhetősége miatt az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen Internet címek helyett használnak.” Az interneten fellelhető tartalom elérési, útvonala, címe (ld. URL) minden esetben tartalmazza vagy a domain nevet, vagy az IP címet. Jelen honlap mind az elker.hu, mind az elekronikus-kereskedelem.hu domain név útján elérhető.

dombornyomású bankkártyák



Azok a bankkártyák, amelyeknek kártyaszáma a kártya síkjából kiemelkedik. A VISA és a Mastercard kártyák valamennyi dombornyomású változata alkalmas internetes fizetésre, egyéb kártyák csak abban az esetben, ha az elfogadóhely a kártya logóját feltünteti.



e-banking

Banki szolgáltatások nyújtása az interneten keresztül. Az egyes bankok szolgáltatásaitól függően ide sorolható a számlaegyenleg lekérdezése, a betétlekötés, az eseti és állandó átutalási megbízások, valamint a csoportos beszedési megbízások megadása.

elállási jog



Az elállás a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést a szerződés megkötésére visszaható hatállyal felbontja. Az elállási jog kiköthető a szerződésben, de alapulhat jogszabályon is (törvényes elállási jog). A távollevők között kötött szerződések esetében jogszabály biztosítja a fogyasztók számára a nyolc munkanapon belül, indokolás nélkül gyakorolható elállási jogot.

elektronikus hirdetés



Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tett bármely közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse a vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét, továbbá amely társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatást tartalmaz.”

elektronikus kereskedelmi szolgáltatás



Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje.”

elektronikus út



Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása.”

előzetes engedélyezést kizáró elv



Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. Ez azonban nem érinti a tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget.

e-mail



ld. elektronikus levelezés

FAQ



ld. GYIK

firewall



ld. tűzfal

fogyasztó



A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény meghatározásában „az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.” „Személy” kifejezés alatt mind a természetes személyeket, mind a jogi személyeket, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező személyeket értenünk kell.

GYIK



A „Gyakran Ismételt Kérdések” kifejezésből képzett betűszó, a FAQ (Frequently Asked Questions”) magyar megfelelője. Azoknak a kérdéseknek és a hozzájuk tartozó válaszoknak rendezett gyűjteménye, amelyeket gyakran tesznek fel a felhasználók valamely témával kapcsolatban.

Híresztelés



Ha valaki nem a saját gondolatát közli másokkal, hanem a mástól szerzett valótlan tényeket adja tovább. A híresztelő nem hivatkozhat vétlenségre, nem tudásra, jóhiszeműségre, ezek csak a jogkövetkezmény szempontjából lehetnek relevánsak.



– „Hallottam, hogy a fiad egy tolvaj!”



Valóság hamis színben való feltüntetése 



Ilyenkor a jóhírnév megsértése azáltal valósul meg, hogy egyes valós tényálláselemeket túlzottan felnagyít, míg másokat elhallgat, úgy csoportosít tényeket, hogy az téves következtetésre vezet.



Például „X. Y. már megint a sitten van…” – holott X. Y. börtönorvos.



„X. Y. tegnap börtönben járt és ott meglátogatta a bátyját is” – holott a bátyja fegyőr.

honlap



A világhálón jelen lévő információ publikálására szolgáló eszköz, weboldalak csoportja. A weboldal HTML dokumentum, amely általában HTTP protokollon keresztül érhető el.

honlaptérkép



A honlaptérkép -- angolul „sitemap” -- valamely honlap tartalmának rendszerezett áttekintésére szolgál, a könnyebb eligazodást segíti, hasonlóan a könyvek tartalomjegyzékéhez.

hosting

“Hosting” alatt az információk folyamatos tárolásának lehetővé tételét értjük, amelyet a szolgáltató kifejezett kérelemre biztosít.

HTML



Honlapok készítéséhez kifejlesztett leírónyelv (Hypertext Markup Language), amely mára internetes szabvánnyá vált. A W3C (World Wide Web Consortium) ajánlásai tartalmazzák a nyelv szabályrendszerét, szintaxisát. A leírónyelv által létrehozott hypertext dokumentum olyan speciálisan kialakított szöveget tartalmaz, amely lehetővé teszi olyan hivatkozások elhelyezését a szöveg bármely részénél, melyek a felhasználót egy másik pontra kalauzolja, ahol további információt talál az adott szövegrészre vonatkozóan.

HTTP



A HyperText Transfer Protocol az a szabályrendszer, protokoll, amely leírja az információtovábbítás szabványos módját a világhálón.

HTTPS



A HTTP protokoll változata, amely az adatokat a webszerverek és a böngészők között titkosított, SSL csatornán keresztül továbbítja. A HTTPS használata esetén a az URL a „https://” kifejezéssel kezdődik.

 

identity theft



Azon bűncselekmények összefoglaló neve, amelynek során az elkövető jogtalanul megszerzi és felhasználja a sértett személyes adatait, azokkal jogosulatlanul visszaél („személyiség lopás”).

igénybe vevő



Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe.”

információs társadalommal összefüggő szolgáltatás



Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában„elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá.”

internet



Az egész világot behálózó számítógéphálózat, a hálózatok hálózata. Rendező elve az eszközök közötti kommunikációt meghatározó szabályrendszer, a TCP/IP protokoll (Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Csomagkapcsolt hálózat, amelynek jellemzője az, hogy az adat kisméretű, sorszámozott csomagokban utazik, akár eltérő útvonalakon. Az adat újbóli összeállítása csak a fogadó oldalon történik meg.

internetes kereskedelem



A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény meghatározásában „olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során termékek, illetőleg szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése történik a világhálón, valamint egyéb elektronikus hírközlőeszközön keresztül, távollévők között kötött szerződés keretében, ide nem értve a csomagküldő kereskedelmet.”

Internetes keresők: olyan dinamikus oldalak, amelyek a beírt kulcsszavakra, szövegrészletekre válaszként rangsorolt találatokat jelenítenek meg az adatbázisuk alapján. Az ilyen keresőoldalakat folyamatosan frissítik az úgynevezett "keresőrobotok", amelyek az adatbázisban lévő címet, bizonyos időközönként újra felkersik, és az összes ott található adatot feldolgozzák és indexelik az adatbázisba.

IP cím



Az interneten az IP cím szolgál a hálózatba kötött számítógépek azonosítására. A címek felépítése szabványos, a harminckét számjegy pontokkal elválasztva négy részre tagolódik (pl. 193.224.63.54). Magyarországon az MTA-SZTAKI végzi a címek kiadását.

ISP



Az internetszolgáltató (Internet Service Provider) angol nyelvű rövidítése. Olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, amely általában ellenérték fejében hozzáférést biztosít az internethez.

kereső szolgáltatás

„Kereső szolgáltatások” nyújtása esetén az internet szolgáltató eszközöket biztosít arra, hogy az internetes tartalom tulajdonosa által megadott kulcsszavak vagy más adatok alapján a felhasználók egy-egy keresett információt megtaláljanak

kéretlen elektronikus hirdetés



Amennyiben elektronikus hirdetést elektronikus levélben, vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel úgy küldenek, hogy a címzett ahhoz előzetesen nem járult hozzá, kéretlen elektronikus hirdetésről (spamről) beszélünk.



hyperlink



A hyperlink (más néven „link”) a hypertextben elhelyezett hivatkozás, egyfajta kapocs, amely más szövegrészre vagy dokumentumra mutat, azokhoz közvetlen hozzáférést biztosít. A böngészők általában aláhúzással és kék színnel jelölik a linkeket, az egérmutató formája pedig megváltozik, ha azt a linkre húzzuk.

magánjellegű közlés



Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában „a kereskedelmi, üzleti vagy hivatásszerű tevékenység vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy által használt elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű, egyéni közlésre alkalmas kommunikációs eszköz útján, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével történő közlés, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is.”

magatartási kódex



Olyan, a szakmai önszabályozó tevékenység keretében megalkotott dokumentum, amely a jogszabályoknál szigorúbb követelményeket állapít meg, vagy a jog által nem szabályozott területen bizonyos magatartási, etikai normákat ír elő. Követése önkéntes alávetésen alapul.

mély link



Mély linknek nevezünk minden olyan internetes ugrópontot, mely nem egy adott tartomány legtetejére, központi bejáratára mutat (http://www.origo.hu/), hanem ezen belül egy konkrét oldalra, valahol mélyen elrejtve az adott tartomány belső szerkezetében: http://origo.hu/techbazis/internet/20021212mte.html.

mere conduit

A “mere conduit” esetén, amely egyszerű internetes kapcsolat biztosítását és adatátviteli szolgáltatást jelent, a szolgáltató csupán az adat továbbítására vállalkozik, tehát sem az adatátvitelt nem kezdeményezi, sem pedig a címzettek illetve az információk megválasztásában vagy módosításában nem vesz részt.

mikrofizetés (micropayment)



A kis összegű kifizetéseket lebonyolító rendszerek összefoglaló neve. Számos változata létezik az emelt díjas SMS-sel történő fizetéstől az e-pénzig.

opt-in rendszer



A spam jogi szabályozásának az a változata, amely csak a fogyasztó előzetes hozzájárulását követően teszi lehetővé elektronikus hirdetések küldését.Ellentéte az opt-out rendszer, amely előzetes hozzájárulás nélkül is lehetővé teszi a reklámok küldését, és csupán az utólagos letiltás lehetővé tételét írja elő kötelezően.

önszabályozás



Mayer Erika és Simon Éva szerint „Önszabályozáson az üzleti élet szektorainak, a kamaráknak, egyesületeknek jogszabályi normákat figyelembe vevő, de független szabályrendszereit értjük. Az önszabályozó mechanizmusok a jogalkotók számára iránymutatóként szolgálnak a jogszabályok módosítása során. Az európai uniós irányelvek és cselekvési tervek az önszabályozást az internetre vonatkozó európai szabályozás hangsúlyos részeként tárgyalják. Az Unió Bizottsága bátorítja önszabályozó kódexek készítését, amelyek a normatív szabályrendszer megfelelő alkalmazását segítik. Az internetre vonatkozó önszabályozás azért is különösen jelentős, mert a technikai fejlődéssel a jogalkotás nem képes lépést tartani. A jogszabályok, jogrendek stabilitásra törekszenek, így csak létező, nagy tömegben előforduló életviszonyokat képes megfelelő körültekintéssel szabályozni. Ezzel szemben az önszabályozás rugalmasan képes követni a piaci viszonyok és a technikai fejlődés alakulását.”

Forrás: Mayer Erika—Simon Éva, Az internetes tartalomszolgáltatásra vonatkozó hatályos magyar jogi szabályozás áttekintése

phishing



ld. adathalászat

pop-up



Valamely honlap megtekintése során kis méretű ablakban előugró elektronikus hirdetés.

privacy policy



ld. adatvédelmi nyilatkozat

sitemap



ld. honlaptérkép

spam



ld. kéretlen elektronikus hirdetés

spyware



Olyan szoftver, amely a számítógépünkön észrevétlenül munkálkodva bizalmas adatokat gyűjt össze rólunk, majd továbbítja azokat egy ismeretlen személy felé. Többnyire a felhasználó által felkeresett webcímek, a rendszer IP-címe, a PC-n tárolt e-mail címek köréből kerülnek ki a kifürkészett adatok.

SSL



Az SSL (Secure Socket Layer) egy ún. protokoll réteg, amely a hálózati forgalom titkosítására szolgál. → HTTPS

személyes adatok



Az adatvédelmi törvény meghatározásában „a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.”

szerződés megkötésének nyelve



A szerződés megkötésének a nyelve a szerződéskötést megelőző tárgyalások, a felek közötti információcsere nyelve, vagy az a nyelv, amelyen az a tájékoztatás, nyilvános kijelentés stb. érhető el, amelyek befolyásolhatják a fogyasztót.

szerződés nyelve



A szerződés nyelve az a nyelv, amelyet az elektronikus szerződést rögzítő maradandó eszköz használ, főszabályként ez az a nyelv, amelyen a szerződést írják.

szolgáltató



Az elektronikus kereskedelmi törvény meghatározásában az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

szörfölés



Angolul surfing. A világháló böngészésének arra a módjára használatos kifejezés.

távközlő eszköz



A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet meghatározásában „bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.”

tűzfal



Olyan szoftveres vagy hardveres eszköz, amely az illetéktelen hálózati hozzáférések detektálására és megakadályozására szolgál. Általában az internetre kapcsolt számítógépek és helyi hálózatok védelmére alkalmazzák.

URL



Az URL (magyarul webcím) a Uniform Resource Locator (egységes erőforrás-azonosító) kifejezésből nyert betűszó, az interneten fellelhető tartalmak szabványosított címe. Az elker.hu honlap URL-je, címe a következő:

http://www.elker.hu

A címben a „http” a HTTP protokollt jelenti, amelyet kettőspont (:) és két perjel (//) követ. Az URL ugyancsak tartalmazza a domain nevet (esetleg az IP címet), amely jelen esetben az „elker.hu”.

üzlet



A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmében „a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikkjavító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket.

vírus



A számítógépes vírus olyan program, amely más programokhoz vagy dokumentumokhoz kapcsolódik, önmaga sokszorosítására képes, és a felhasználó tudta és/vagy beleegyezése nélkül fejti ki tevékenységét. A vírus gyakran kárt okoz, de egyes fajtái csupán zavaróak. Manapság a vírusoktól eltérő tulajdonságokat mutató, gazdaprogramot nem igénylő ún. férgek válnak egyre gyakoribbá, a vírusok jelentősége csökken.

weblap



ld. honlap

WWW



A World Wide Web (magyarul világháló) az interneten publikált dokumentumok, honlapok összessége. Az egyes dokumentumokat hyperlinkek kapcsolják össze. A hálón lévő honlapokat egy böngésző segítségével tudjuk megtekinteni